Home
Főoldal | Itt élünk | Bemutatkozás | Pártunkról | Videók | Írásaink | Beszámolók | Fotógaléria | Ajánló | Linkek | Írjon nekünk!

Aktuális Jobbik

Választási program





Fontos linkek





kecel.hu



Browse archives
« December 2017  
Mo Tu We Th Fr Sa Su
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31


Áldott Húsvétot!

Sat, 2007-04-07 17:00

Húsvétkor ünnepeljük Jézus Krisztus feltámadását. A legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A nagycsütörtök Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este pedig körmenetekkel emlékezünk meg arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.



A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. A tavaszi napéjegyenlőséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását. A feltámadás gondolata, igaz emberi vágy, hogy az élet győzedelmeskedjen a halálon! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás gondolatára épül. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága.

A nagyhét

Nagycsütörtök a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül, elmondta búcsúbeszédét, és elmondta Egyházáért főpapi imáját. A misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a nagyszombati mise glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét jelképezi. 

Nagypéntek Urunk halálának emléknapja, az egyház legmélyebb gyásznapja. Ezen a napon nincsen szentmise, mert ma maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán. A nap folyamán a templomokban lamentációt és keresztutat tartanak. A kereszthalál órájában vagy koraeste tartják az ünnepi istentiszteletet.

Nagyszombat az Úr sírban nyugvásának napja. Húsvét éjszakájának szertartása az egyházi év központja, "minden vigíliák anyja" (Szent Ágoston). Drámai kifejlődésben éli át a liturgia Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkünk föltámadását, és egyúttal ünnepli a keresztfán szerzett megváltásunkat is. A nagyszombati szertartások fő részei: a tűzszentelés, a húsvéti gyertya megáldása, az ősi dallamú "Exultet", ószövetségi olvasmányok, majd a keresztkútnál végzett keresztvíz-szentelés. Ezután a mindenszentek litániája következik, majd a szentmise. A glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők.

A húsvét szóról

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

Húsvét napja

Húsvét napja az 1582-bôl származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte". Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart.

Népszokások

Húsvét előtti utolsó vasárnap, a virágvasárnap, amely már a húsvéti ünnepsorozat része. A magyar népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés: a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel "keltik fel" a tavaszt. A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképező bábut elégetik, megverik. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek" a harangok is Rómából. A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.


Forrás: www.aprilisiifjak.hu


Üzenet

„Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...”
Ady Endre



Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Elérhetőségek
A Jobbik Keceli Szervezetének elérhetőségei:

Telefon:
 
06 (20) 570 92 44

E-mail cím:
kecel@jobbik.hu

Honlap:
 
http://kecel.jobbik.hu

Támogatás
Bankszámlaszámunk:
Jobbik Magyarországért Mozgalom
11705008-20485643

További információ