Home
Főoldal | Itt élünk | Bemutatkozás | Pártunkról | Videók | Írásaink | Beszámolók | Fotógaléria | Ajánló | Linkek | Írjon nekünk!

Aktuális Jobbik

Választási program





Fontos linkek





kecel.hu



Browse archives
« February 2018  
Mo Tu We Th Fr Sa Su
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28        


Benedek Rebeka: Trianon

Fri, 2007-06-08 20:42
A történelem folyamán sokszor éltek vissza a vendégszeretetünkkel, olyannyira, hogy végül kitúrtak minket saját országunkból, okozva ezzel a jelenekben is meglevő tragédiák egész sorát. A történelem és annak formálói igazságtalanok voltak hozzánk. Ez az égbekiáltó igazságtalanság 1920. június 4-én a Párizs melletti Trianon palotában ránk kényszeríttet diktátumban érte el tetőpontját. Ekkor szomszédaink, a rivális nagyhatalmak félrevezetett politikusainak segítségével hatalmas területeket téptek ki Magyarország testéből. Elcsatolták hazánk területének 71,5 %-át, lakosságának több mint felét. Minden harmadik magyar valamelyik szomszédos országban találta magát, anélkül, hogy elhagyta volna szülőföldjét.

Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborúba lépését a király négytagú kabinetjében egyedül Magyarország miniszterelnöke Tisza István ellenezte. Többségi döntés alapján Magyarország mégis kénytelen volt részt venni a háborúban 3,9 millió katonával. Ennek közel fele elesett, a többi súlyosan megsebesülve emberi roncsként tengődött, terhére a családnak, a nemzetnek, de legfőképpen önmagának, Magyarország aránytalanul nagy létszámmal vett részt a háborúban, mint a Monarchia többi országa. Az idegen érdekekért folyó vesztes háborúért drága árat fizettünk. De a megbüntetésünk aránytalanul súlyos és igazságtalan volt. Magyarország volt az egyetlen vesztes ország, amelynek fővárosát a győztesek megszállták. Még a gyűlölt Németországot sem özönlötték el. Törökország, Bulgária és Ausztria se volt megszállva. Példa nélkül állt az is, hogy az országunk széthúzását, az államalkotó nép szétszórását már jóval a háború elvesztése előtt elhatározták. A Szabadkőműves Kongresszus 1917. június 28-30-án Párizsban már ugyanúgy húzta meg a magyar határokat, mint tette azt három évvel később a trianoni diktátum. Wilson elnöktől az utolsó firkászig mind szabadkőművesek voltak az ítélkezők, akik a kongresszus határozatait végrehajtották. Csak arra vigyáztak, hogy a leggyalázatosabb csalások és hamisítások ellenére is megőrizzék a törvényesség látszatát. A történelem igazságtalanságának és a keresztény erkölcs megcsúfolásának példája, hogy gróf Tisza István miniszterelnök - aki magyar úr volt a szó legnemesebb értelmében- békét akart és golyót kapott; Wilson elnök - az amerikai demokrata volt a szó legrosszabb értelmében - háborút üzent és béke Nobel-díjat kapott. A magyar békedelegációt 1920. január 5-én hívták Párizsba. Nem a tárgyalásokra, hanem a diktált békefeltételek átvételére. Mivel a béketárgyaláson a vesztes Magyarország érdemben nem vehetett részt, ezért e tárgykör anyagát angol, francia, és olasz nyelven írásban nyújtották át 400 kötetben. Ennek tömege több mint 200 kilogramm volt, térképekkel, följegyzékkel együtt.

A fölhozott magyar ellenérvek közül az erős akarnokok és törpe zsenik egyet se fogadtak el, mondván „egy helyzet, még ha ezer évig is tart, nem maradhat fenn, ha megállapították róla, hogy ellenkezik az igazsággal”. Magyarország ezzel a képtelen indoklással valamennyi ország közül a leghátrányosabb helyzetbe került.

Apponyi Albert - bár tudta, hogy ezen a béketervezeten már nem változtathat - az utolsó szó jogán megismételte: „a népek akaratát nem diktátummal, hanem kellő biztosítékokkal ellátott népszavazás útján lehet kinyilvánítani. Most is ezt követeljük a bíróságtól.” A Magyarországtól elszakított területek lakosságának ennek hiányában olyan kényszert kell elviselniük, amelyet szentesíteni nem áll módunkban, és soha nem is leszünk közömbösek irántuk… Ez a békeszerződés sérti Magyarország igazságérzetét. Sérti azon népek kétségbevonhatatlan jogát, amelyet megkérdezésük nélkül új államoknak adtak oda. Ez ellenkezik a szövetséges hatalmak, által meghirdetet szabadságelvvel, amelyben a magyar békeküldöttség mostanáig hitt. A magyar békeküldöttség nem érzi magát fölhatalmazva ennek az igazságtalanságnak az aláírására, ezért lemond.”

Hazánk 282 ezer km2 területéből csak 93 ezer, 18 millió lakosából csak 7,8 millió maradt meg. Az ország területe 28,5%-ra csökkent. Minden harmadik magyar valamelyik szomszédos országhoz került. A korábbiakhoz képest országunk ipara 48%-ra a foglalkoztatottak száma 49%-ra, a vasúthálózat 43%-ra, a közutak 40%-ra, az erdőterület 30%-ra csökkent. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre és Sopronba menekült.
Bratianu miniszterelnök a bukaresti képviselőházban kijelentette: „Nem nyughatunk addig, amíg Magyarországot gazdaságilag és katonailag tönkre nem tesszük, amíg Magyarország életképességének csak egy szikrája is megvan”.

A trianoni diktátum kötelezte Magyarországot, hogy hadseregét 35 ezer főre csökkentse, miközben a körülöttünk lévő utódállamok hadseregeinek összlétszáma tizenötszörös volt. Meghaladta a félmilliót. Megtiltották Magyarországon az általános hadkötelezettséget. Csak önkéntesek lehettek katonák, akiknek szolgálati idejét 12 évben írták elő. Ezt nyilvánvalóan kevesen vállalták. Magyarországnak tilos volt repülőgépeket, hadihajókat gyártani. A számunkra engedélyezett 185 ágyúval szemben a szomszédos országokból alakult kifejezetten magyarellenes kis-antanak 3750 ágyúja volt. A békediktátum kötelezett minket, hogy a szomszédos országoknak és nagyhatalmaknak okozott háborús károk címén, 30 éven át jóvátételt fizessünk. Mindezek fölött Magyarországot terhelte az 1908. november 13-i fegyverszünet aláírása után a bennünket megszálló román, francia, cseh és szerb hadsereg ellátásának minden költségére. A milliárdokat érő, 76 hajóból álló teljes Adriai-tengeri hajóparkunkat elkobozták az olaszok részére. Kötelezték Magyarországot azoknak a károknak a megtérítésére is, amelyeket valamennyi megszálló katonaság ki nem fizetett vásárlásaival, rablásaival, fosztogatásaival a megszállt területek lakosságának okozott. Ezt az óriási összeget azonban nem a kárvallottaknak, hanem az adott területeken okozó katonaság új kormányai részére kellett megfizetnünk.

Nekünk elvitathatatlanul két komoly „hibánk” van: Az, hogy kevesen vagyunk, és az hogy szegények vagyunk. A jelenlegi eldurvult világban a nyers erőszak és a gátlástalan korrupció oldja meg a kérdéseket, dönti el a vitákat. Az ész, érdem, igazság, törvény, egyenlőség és hasonló érvek háttérbe szorulnak. Pedig mi bizonyítottuk már nem egyszer, hogy „nem sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat”. Ám amikor szinte egyedileg, vagy együttesen csodákat művelünk, akkor ezt a szomszédaink nem csodálattal és tisztelettel, hanem irigységgel és rágalmazással fogadják…

Benedek Rebeka


Üzenet

„Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...”
Ady Endre



Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Elérhetőségek
A Jobbik Keceli Szervezetének elérhetőségei:

Telefon:
 
06 (20) 570 92 44

E-mail cím:
kecel@jobbik.hu

Honlap:
 
http://kecel.jobbik.hu

Támogatás
Bankszámlaszámunk:
Jobbik Magyarországért Mozgalom
11705008-20485643

További információ